Budapest történelme

Budapest már az őskortól kezdve lakott terület volt, kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően. A kelták telepedtek le itt először. A Krisztus utáni első században a rómaiak a Dunáig terjeszkedtek, építették meg az Aquincumot (romjai a mai Óbuda területén találhatók). A 4. század végére a római uralom megszűnt. A honfoglaló magyarok a 9. század végén szállták meg a város pesti részét. A 11. században fontos dunai átkelőhely alakult ki (mai Gellért-hegy lába). A 13. század közepére a mongolok szinte egész Pestet és Óbudát elpusztították. A tatárjárás után épült meg a Budai vár. A 15. században (I. Hunyadi Mátyás uralkodása idején) az újjáépült város a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A 16. századtól 140 évig török uralom alá került az ország. A mai Budapest a 17. század végétől fokozatosan újjáépült. Ebben a században épült meg a mai Városháza is. >> A 19. század első felében Pest az ország szellemi központja lett. Ebben az időszakban épült meg a Lánchíd. A szabadságharc (1848-1849) utáni kiegyezéssel 1867-ben alakult meg az Osztrák-Magyar Monarchia, mely pozitív hatással volt a város fejlődésére. 1873-ban Buda, Pest, és Óbuda egyesült és lérejött Budapest A 19. század végére Budapest az ország kereskedelmi, politikai és kulturális központja lett,. és óriási fejlődésen ment keresztül. 1897-ben az európai kontinens első földalatti vasútját Budapesten építették meg. >> Budapest sokat szenvedett második világháború idején. A bombázások következtében a város egy része elpusztult. Az 1945-ös szovjet megszállás Magyarországon is kikényszerítette a kommunista rendszer kialakítását, ami Budapest fejlődésére is rányomta a bélyegét. 1956. október 23-án Budapest volt a kiindulópontja és központja a magyar forradalomnak, mely a kommunista diktatúra felszámolásáért és Magyarország függetlenségéért tört ki. A budapestiek hősies küzdelme ellenére, a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok az 1956-os forradalmat kegyetlenül vérbe fojtották, és a város egyes részein súlyos pusztításokat vittek végbe. Ezután a kádárista "szocializmus" diktatúrája következett, amely véres megtorlással kezdődött, és az úgynevezett "gulyáskommunizmussal" végződött. 1990 óta újra szabad választásokat tartanak Magyarországon ( 4 évente). A parlamenti választásokat árprilisban, a helyhatóságí választásokat pedig októberben szokták megrendezni.